Ugrás a fő tartalomra

Kirándulás Wales-ben

Az Egyesült Királyság manapság inkább a munkavállalók körében kedvelt, kirándulási célból sokkal kevesebben választják. Pedig rengeteg gyönyörű látnivaló van a szigetországban, amit egyszer az életben mindenképpen meg kell néznünk. Ilyen lélegzetelállítóan csodálatos hely a Wales keleti részén fekvő Snowdonia National Park és a kis, part menti város Conwy.
A Snowdonia National Parkban található Snowdon csúcs Wales legmagasabb pontja, a maga 1085 méterével. A táj gyönyörű, a tavakkal, hegycsúcsokkal és hegyi patakokkal átszőtt látkép olyan hatást kelt az emberben, mintha megállt volna az idő. A csúcsra 6, különböző nehézségű úton kapaszkodhatunk fel, ami közel 5 órás túrát jelent. Aztán persze ugyanennyit vissza, de a látvány mindenképpen megéri a fáradozásokat.
 
A felhőkbe burkolózó hegyek
Turistaút a tavon át
Kristálytiszta tavak
A vízesések birodalma

A nemzeti parkot egyébként 1951-ben hozták létre, hogy megóvják a természetes táj értékeit, mely azóta is több százezer látogatót fogad évenként.

Ha arra adjuk a fejünket, hogy meglátogatjuk ezt a nem mindennapi szépségű természeti képződményt, érdemes előtte foglalnunk egy szobát valamelyik Conwy-ban található bed and breakfast-ben. Ezt már minimális összegért megtehetjük, s, a fárasztó túra után kocsiba huppanva csakhamar elfoglalhatjuk szállásunkat Conwy valamelyik kedves, walesi lakójánál. Ha a Nap lebukik a tenger habjai mögött, betérhetünk a part mentén fekvő, igazi walesi hangulatot idéző Liverpool Arms nevű pubba, ahol vérbeli helyiekkel találkozhatunk, akik énekszóval és koccintással köszöntik a felkelő Holdat. 

Liverpool Arms Pub, Conwy
A városka teljesen ráhangolódott a turizmusra, szinte minden második házban találni kiadó szobákat, melyhez másnap reggel egy tradicionális, english breakfast-öt is kapunk a tulajtól. Ha teletömtük a bendőnket indulhat is a városnézés, mely jó pár óránkat fel fogja emészteni. 

Kihagyhatatlan az I. Edward király idején épült vár, melynek véres történelme és csodálatos kialakítása népszerű látogatóhellyé teszi az építményt. 
Conwy Castle a távolból

Conwy Castle belülről

Kilátás a vár legmagasabb tornyából
A vár egyik ablakában
A város másik látványossága és a szellemvadászok kedvelt helye a Plas Mawr, vagy angol nevén „The Great Manor”. Az elizabeth-korabeli épületnek is véres történelme van, a dolgozók és látogatók állításuk szerint mind a mai napig találkoznak a szellemformát öltő egykori lakókkal. (Megjegyzem, én egy árva lelket sem láttam). A történet szerint az 1500-as évek második felében Roberty Wynn oda volt a tengeren, mindenidős felesége, karjában kisfiával a toronyban állva kémlelet a messzeséget és várta haza urát. A szoba azonban nyirkossá és hideggé vált, így a fiatal feleség úgy döntött, hogy lesétál a meredek lépcsőn és megmelegszik kicsit. A szóbeszéd szerint rátaposott hosszú ruhájára, majd karjában a gyermekével és hasában a még meg nem született kisbabával lezuhant a lépcsőn és összetörte magát. A szolgák orvost hívattak, de az orvos nem tudta megmenteni a fiatal édesanyát, sem a gyermekeket. A pletykák szerint az orvos, félve a hazatérő férj haragjától a kéményen át próbált meg menekülni, onnan azonban sosem jutott ki, ott lelte halálát. A történet érdekessége, hogy a testet sosem találták meg. A szemtanúk szerint a majorban kísért a fiatalon elhunyt Lady Wynn, a férje Robert Wynn, az orvos és egy fekete szellemmacskát is látni vélnek időnként.

Plas Mawr kívülről

Korhű terítés, Plas Mawr
Ezen a lépcsőn zuhant le a fiatal nő
Kilátás a Plas Mawr toronyszobájából


Ha ráuntunk a borzongásra látogassunk el a Liverpool Arms közelében található „The smallest house in Great Britain” névre hallgató parányi látványossághoz. A kicsiny lakás a 16. században épült, tulajdonosa egy jól megtermett halászember volt, akinek – az állítások szerint – ha feküdt, kilógott a lába az ablakon. A házat ma már nem lakják, turisztikai látványosság, pár fontért pedig be is kukkanthatunk Nagy-Britannia legkisebb házába. 
A legkisebb ház oldalról

Nagy-Britannia legkisebb háza 

A nap megkoronázásaként sétáljunk végig a várfalon, majd üljünk be egy fish ’n chips-esbe és fogyasszunk el egy jó kis tradicionális brit ételt. Ne feledkezzünk el hangsúlyozni az eladónak, hogy nem kérünk a krumplira ecetet! 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters  Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a  Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy picit ( jelen

A démon és a gyilkos második részlet

Próbáltam közelebb férkőzni a bámulat tárgyához, de az emberek olyan masszív sorfallá préselődtek össze a Higgins ház előtt, hogy ez lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Jaden szorosan állt mögöttem, s hiába volt jóval magasabb nálam, biztos voltam benne, hogy ő sem tudja kisilabizálni, hogy mi történt. Habár a szemeimen keresztül nem szerezhettem használható információkat, a füleim nem hagytak cserben. A jajveszékelések, a sikítások és egy asszony szívfacsaróan keserves sírása arra engedett következtetni, hogy valamiféle baleset történhetett. Talán gázmérgezés, vagy hasonló. –         Nem látok semmit – fordultam bosszúsan Jaden felé. –         Húzzunk innen! – utasított, anélkül, hogy reagált volna a bosszankodásomra. Nem mozdultam. Nem akartam menni. A kíváncsiságom képtelen lett volna engedni, hogy akár egy lépéssel is távolabb kerüljek az esemény színhelyétől. –         Aubrey, kérlek! – mondta elgyötörten. Soha az életben nem szólt még így hozzám. Két szó volt csupán, de m

Kendőzetlenül, őszintén... Így született a könyvem, így születtem én

No! Csak rávettem magam, hogy megírjam ezt a posztot, habár még magam sem tudom, hogy mit szeretnék, pontosabban, hogy mit kellene írnom. Meglepő, de amint szétfutott a hír, hogy megjelent az első regényem, egyre többen keresnek fel azzal, hogy segítsek nekik elindulni az íróvá válás rögös útján. Segítenék én szívesen, ha tudnék biztos receptet. De, mivel ilyen tudás még véletlenül sincs a tarsolyomban, ezért inkább leírom, hogy én személy szerint hogyan csinálom. Nem fogok olyan klisékkel kezdeni, hogy olvass sokat. Erről már azt hiszem írtam ezen a blogon (vagy valamelyik másik blogom egészen biztosan) és ezt egyébként is tudja mindenki. Nem járja, ha valaki többet ír, mint olvas. Legalábbis, szerintem. Úgy gondoltam, hangzatos „így csináld” helyett, inkább írok magamról. Kendőzetlenül, őszintén… Szóval, hadd szóljon! Mikor elkezdtem írni a Kavargó Rózsaszirmok című regényemet, még 19 éves kis újságírótanonc voltam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Imá