Ugrás a fő tartalomra

5 ciki helyzet, ha friss kapcsolatban vagy

Azt mondják minden kezdet nehéz. Különösen igaz ez akkor, ha számunkra új élethelyzetben találjuk magunkat. Egy ismeretlen személy beengedése az életünkbe - legyünk túl akárhány korábbi kapcsolaton is - mindig nehéz. Nem ismerjük a másikat, csak azt tudjuk, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag vonzódunk hozzá és szeretnénk vele kialakítani egy működőképes kapcsolatot. Ehhez pedig a legjobb színben próbáljuk feltüntetni önmagunkat - már ameddig lehetséges - és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a másik is emberből van. 
Előző cikkemhez hasonlóan szintén saját és közeli barátaim tapasztalatait gyúrtam össze, hogy bemutassam az öt legkellemetlenebb(nek gondolt) szituációt egy kapcsolat elején. 

1. Az első családi ebéd 

Ballagó, keresztelő, a nagyi szülinapja, karácsony, vagy bármi más egyéb dorbézolásra okot adó családi esemény, ahol kötelező jelleggel meg kell jelenned a párod családjánál. Mivel te vagy az új üdvöske egészen biztosan mindenki próbál majd pár szót váltani veled, neked pedig érdemi hozzászólásokat kell intézned nagypapához, aki éppen a cefre erjedésének menetét ecseteli, a nagybácsihoz, aki serényen ismételgeti, hogy "monnyon le", vagy a tíz éves unokahúgihoz, aki éppen elmeséli neked a Violetta legújabb epizódját, felvázolva az összes karakter jellemfejlődését a sorozatban. Te pedig közben csak arra tudsz gondolni, hogy legyen már vége az egésznek és bemenekülhess a saját kis odúdba és elbújhass a világ elől. Arra még várhatsz. A nevekkel is bajban vagy, meg a ki kinek a kicsodája-micsodája sem megy még valami jól. És még hátra van a legjava: az ebéd. Jobb esetben anyósjelölted finoman főz, a rosszabb esetet most hagyjuk. Nem nagyon mersz szedni semmiből, nehogy megmondják, hogy éhenkórász vagy, fél év múlva meg kirámolod a hűtőt, magadon érzed mindenki tekintetét. Kétszer meggondolsz minden mozdulatot, nehogy leedd-leidd magad, vagy bármi bakit csinálj, amivel lejáratod magad a család előtt. Kész rémálom, szerencse, hogy nem tart örökké. 

2. Kaki, büfi és egyéb biológiai folyamatok

Nagyapám mindig azt mondja: "Akkor komoly egy kapcsolat kislányom, ha már szellentetek egymás előtt". Jaj, az a fránya emésztés iszonyatosan kellemetlen helyzetbe tudja hozni az embert, és elég ciki élethelyzeteket tud produkálni. Például amikor ott alszol a párodnál és rád jön a vécézhetnék. Még leírni is ciki, nemhogy átélni. Egy ideig persze tartogatod, de aztán rájössz, hogy ha nem akarod éjszaka oldalba fosni el kell menned az illemhelyiségbe. Ugyanilyen ciki, ha mondjuk pukiznod kell, vagy böfögnöd, vagy tüsszentesz egy taknyosat. Apró dolgok, amiket a megszokott kis életed során észre sem veszel, hiszen alapvető emberi cselekvések, mégis friss kapcsolatban eléggé meg tudják nehezíteni az ember helyzetét. 

3. Első szex 

Lényegtelen hány partnerrel voltunk korábban, egy új ember mindig más. Az első szexek pedig mindig bénák. Nem ismered a másikat, nem ismered a testét, a mozdulatait, hogy mit szeret és mit nem. És pont ezért béna, mert annyira meg akarsz felelni neki, hogy idegességedben elbaltázol mindent. Egy első szex kapcsolatban sokkal idétlenebb, mint az egy éjszakás kalandokban. Egy kóbor numera alkalmával ugyanis nem foglalkozol azzal, hogy mit gondol a másik, mi a jó neki, mi lesz a véleménye rólad holnap. Pont ezért egy éjszakás az egy éjszakás. Az élvezet a cél és görcsös megfelelési kényszer alatt semmit sem lehet élvezni. Az ilyen kalandoknak megvan tehát az a felszabadultsága, ami egy induló kapcsolatnak nincs. Öröm az ürömben, hogy megszokni csak úgy lehet a dolgokat, ha sűrűn ismételgetjük. A szex esetében pedig nyilván senki sem fogja bánni ezt a kis "áldozat hozatalt", 

4. Büdös száj ébredés után 

A reggeli leheletre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kellemes. Első együtt alvások alkalmával pedig nem sok cikibb helyzet van, mint reggel bűzölgő szájjal ébredni. Főleg, ha előtte való éjszaka valami jó fűszerest ettél, vagy felöntöttetek a garatra. A reggeli összebújás, sutyorgás, a kedves kis puszik mind nagyon cukik a filmekben, és ezt az aranyos pillanatot egy csapásra képes elpusztítani a kellemetlen szájszag. Érdemes előre gondolkodni, és odakészíteni reggelre egy rágót legyen kettő, jusson a partnerednek is, vagy úgy jársz, mint a csávó a Jurassic Parkben, aki összetalálkozott a savköpő dínóval. Aztán pedig amint lehetséges húzzál sürgősen fogat mosni. 

5. Borosta vagy szőr lábon, hónaljon és egyéb intim részeken 

Jó, oké, ez inkább a csajoknak ciki, habár a férfiakon se szexi egy nagy dús pamacs a férfiasságuk fölött. A friss kapcsolatoknál az első hetekre-hónapokra jellemző, hogy szeretünk a tökéletességre törekedni. Elvégre ekkor bolondítjuk magunkba a párunkat. A borosta, mint az élet megrontója megengedhetetlen. Aztán persze változik a dolog, de az első időkben még a totális csupaszságra kimondottan odafigyelünk. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 fantasy sorozat, amire rá kell függnöd

1. Shadowhunters  Cassandra Clare Mortal Instruments címet viselő regénysorozatából több-kevesebb sikerrel film is készült, mely az első regényt, a City of Bones-t, avagy a  Csontvárost hivatott feldolgozni. A csúfos bukás után egy ideig úgy tűnt, hogy le kell mondanunk arról, hogy viszontláthatjuk kedvenc árnyvadászainkat a képernyőn, a Freefrom (leánykori nevén abc family) csatorna jóvoltából azonban mégis csak találkozhatunk velük. A szereposztás teljesen új, és véleményem szerint sokkal jobb, mint a City of Bones-é volt, ráadásul a történet is kapott olyan kiegészítő elemeket, melyek a regényben nem voltak ugyan benne, de egy sorozatnál teljes mértékben megengedhetőek, ráadásul így sokkal látványosabbra és akció-dúsabbra sikeredhetnek a részek, és még a könyvek rajongóit is érhetik kisebb-nagyobb meglepetések. A Shadowhunters minden bizonnyal 2016 egyik legnagyobbat szóló sorozata lesz azok számára, akik képesek elfogadni, hogy a filmes változat mindig eltér egy picit ( jelen

A démon és a gyilkos második részlet

Próbáltam közelebb férkőzni a bámulat tárgyához, de az emberek olyan masszív sorfallá préselődtek össze a Higgins ház előtt, hogy ez lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Jaden szorosan állt mögöttem, s hiába volt jóval magasabb nálam, biztos voltam benne, hogy ő sem tudja kisilabizálni, hogy mi történt. Habár a szemeimen keresztül nem szerezhettem használható információkat, a füleim nem hagytak cserben. A jajveszékelések, a sikítások és egy asszony szívfacsaróan keserves sírása arra engedett következtetni, hogy valamiféle baleset történhetett. Talán gázmérgezés, vagy hasonló. –         Nem látok semmit – fordultam bosszúsan Jaden felé. –         Húzzunk innen! – utasított, anélkül, hogy reagált volna a bosszankodásomra. Nem mozdultam. Nem akartam menni. A kíváncsiságom képtelen lett volna engedni, hogy akár egy lépéssel is távolabb kerüljek az esemény színhelyétől. –         Aubrey, kérlek! – mondta elgyötörten. Soha az életben nem szólt még így hozzám. Két szó volt csupán, de m

Kendőzetlenül, őszintén... Így született a könyvem, így születtem én

No! Csak rávettem magam, hogy megírjam ezt a posztot, habár még magam sem tudom, hogy mit szeretnék, pontosabban, hogy mit kellene írnom. Meglepő, de amint szétfutott a hír, hogy megjelent az első regényem, egyre többen keresnek fel azzal, hogy segítsek nekik elindulni az íróvá válás rögös útján. Segítenék én szívesen, ha tudnék biztos receptet. De, mivel ilyen tudás még véletlenül sincs a tarsolyomban, ezért inkább leírom, hogy én személy szerint hogyan csinálom. Nem fogok olyan klisékkel kezdeni, hogy olvass sokat. Erről már azt hiszem írtam ezen a blogon (vagy valamelyik másik blogom egészen biztosan) és ezt egyébként is tudja mindenki. Nem járja, ha valaki többet ír, mint olvas. Legalábbis, szerintem. Úgy gondoltam, hangzatos „így csináld” helyett, inkább írok magamról. Kendőzetlenül, őszintén… Szóval, hadd szóljon! Mikor elkezdtem írni a Kavargó Rózsaszirmok című regényemet, még 19 éves kis újságírótanonc voltam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Imá